A Patkó betyárfa Nyim és Som határában áll. A Tóth fivérekről, akik Patkó Bandi és Patkó Pista néven híresültek el nevezték el. Patkó Pista betyárvezért és társát 1862-ben a nyimi erdőben lőtték meg a csendőrök. Emléküket a hatalmas fenyő alatt és a nyimi temetőben is egy-egy kopjafa őrzi.
A fa egy 160-200 év körüli kapitális erdeifenyő (Pinus sylvestris) példány. Korabeli katonai térképek is megjelölik. Sajnos 2012-ben kiszáradt, azonban edzett fája és torzója impozáns látványt nyújt a hegygerincen dacolva az elemekkel még sokáig.
A kiszáradt erdeifenyő (Pinus sylvestris) matuzsálem utódjának egy koros 3x iskolázott Kínai szecsuán ősmammutfenyő (Metasequia glyptostroboides) került telepítésre a „Som Községért Alapítvány” jóvoltából.
Ez a fenyő lombhullató, igen hosszú életű és több száz millió éve a Földön élő fafajunk a Páfrányfenyőhöz (Ginko biloba) hasonlóan recens faj (egyetlen a közelmúltban, 1946-ban felfedezett faja ismert).
Naplemente a környéken, a munka után.
A fa egy 160-200 év körüli kapitális erdeifenyő (Pinus sylvestris) példány. Korabeli katonai térképek is megjelölik. Sajnos 2012-ben kiszáradt, azonban edzett fája és torzója impozáns látványt nyújt a hegygerincen dacolva az elemekkel még sokáig.
A kiszáradt erdeifenyő (Pinus sylvestris) matuzsálem utódjának egy koros 3x iskolázott Kínai szecsuán ősmammutfenyő (Metasequia glyptostroboides) került telepítésre a „Som Községért Alapítvány” jóvoltából.
Ez a fenyő lombhullató, igen hosszú életű és több száz millió éve a Földön élő fafajunk a Páfrányfenyőhöz (Ginko biloba) hasonlóan recens faj (egyetlen a közelmúltban, 1946-ban felfedezett faja ismert).
Naplemente a környéken, a munka után.
Nincsenek megjegyzések:
Ide írhatja kérdését, megjegyzését. A megjegyzések moderáltak.