Gyerekek faragta töklámpások:






Manapság a töklámpás készítését sokan az angolszász és amerikai ünnephez, „Halloween”-hez kötik, pedig a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány.

Ez a hagyomány nem a halottakhoz kötődik, hanem egy történelmi eseményhez:

Az első erről szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére.

Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges „fáklyák” azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: „fénylik, mint Salamon töke”.

Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, sajnos nem maradt fenn, köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi.

Nem maradt őrző nélkül a Szabadhídvégi emlékmű se:

Szomorú japánakác (Sophora japonica Pendula) csüngő ágrendszerével szinte valamennyi kastélyparkunkban találkozhatunk. Hosszú életű fa, kecses ágai elegánsan íveltek. Lombozata nélkül is különleges kinézetű kis fa fejlődik belőle.



Megosztás:

Megjegyzés küldése

Ide írhatja kérdését, megjegyzését. A megjegyzések moderáltak.